Mire figyeljünk tojásvásárláskor?

A külföldi tojás a szállítás hosszabb ideje miatt nagy valószínűséggel kevésbé friss, mint a magyar. A szalmonellabaktérium a tojás közvetítésével, nyers tojás fogyasztásával könnyen terjed. Akinek magas a koleszterinszintje, napi egy tojásnál többet ne fogyasszon, de azt jó érzéssel tegye, mert nagyon egészséges.

A keresztény hagyományban a feltámadást jelképező tojás összeforrt a húsvéttal. "Mi magyarok előkelő helyen állunk az uniós tagországok között tojásfogyasztásban, szeretjük a tojást, évente fejenként 261 darabot eszünk" - mondja Végh László, a Baromfi Termék Tanács Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke. A nagy áruházakban kapható tojások 70 százaléka hazai eredetű, az import elsősorban Németországból, Lengyelországból és Spanyolországból érkezik.

Nem vagyunk tudatos tojásvásárlók

"A magyar fogyasztó nagyon árérzékeny. Igaz, van már egy szűk réteg, amely figyel rá, hogy magyar terméket vegyen" - mondja a szakember.

Arra, hogy milyen körülmények között tartott tyúkoktól származnak a tojások, egyelőre nem igazán ügyelünk. Pedig a tojások számozásából nem nehéz kitalálni, hogy milyen tartású tyúkoktól származnak: 3-ast kapnak a ketreces, 2-est a mélyalmos, 1-est a kifutóban élő tyúkok. A marketingesek sokat tesznek érte, hogy tojásvásárláskor fel se merüljön bennünk a gyanú, hogy zárt ólban, talpalatnyi helyen nevelkedett állattól származik a megvásárlandó tojás. A tojások elnevezése vagy a dobozokon látható zöld mezőben kapirgáló tyúkok láttán keveseknek jut eszébe, hogy a ketreces tartású tyúk valószínűleg természetes napfényt sem lát élete során, nem hogy zöld mezőt.

"A baromfi szakma vitatkozik vele, hogy például a mélyalmos tartás a magasabb színvonalú-e, mint a ketreces. Higiéniailag, illetve a tojás tisztasága szempontjából a ketreces tartás biztos felülmúlja a mélyalmost. Másrészt egyelőre tőlünk nyugatabbra sem kifizetendő a nem ketreces tartás, a vásárlók egyszerűen nem tudják megfizetni" - mondja Végh László.

Fogyasszuk bátran, mert egészséges!

Korábban a tojást sokat támadták koleszterintartalma miatt, és tény, hogy a sok koleszterin kedvez a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának, ezért akinek magas a koleszterinszintje, napi egy tojásnál ne fogyasszon többet. Egy átlagos tojássárgában körülbelül 190 milligramm koleszterin található, a napi ajánlott bevitel pedig 300 milligramm.

Egy tojás hozzávetőlegesen 6 gramm fehérjét és 5 gramm zsírt (ebből 1,5 gramm telített) tartalmaz, szénhidráttartalma elhanyagolható. Egy tojás körülbelül 70 kalória. A tojás hasznos tápanyagai az A-, D-, E- és B12-vitaminok, valamint a folsav, a vas, a cink és a szelén. A tojás továbbá nagyszerű forrása a kolinnak, amely a magzati lét korai szakaszában főleg az agyfejlődéshez elengedhetetlen. A kor előrehaladtával pedig a kolin a memória megtartásához szükséges idegi folyamatokban játszik szerepet.

A vitaminok és ásványi anyagok mellett a tojás két antioxidánsnak - a luteinnek és a zeaxantinnek - is kitűnő forrása; ezek segítenek a szem egészségének megőrzésében, különösen az időskori sárgafolt-sorvadás (makuladegeneráció) kockázatának csökkentésében.

Ha valaki nagyon egészséges tojást szeretne választani, vegyen Omega-3 jelzésű tojást. Ez olyan tyúkoktól származik, amelyeket lenmagban gazdag táplálékkal etetnek. A lenmag ugyanis nagy mennyiségben tartalmaz omega-3 zsírsavakat, és ezek egy része átmegy a tojásba is. Bár ez a mennyiség nyomába sem ér a tengeri halakban, halolajban található mennyiségnek, az étrendünk egészségesebbé válik általa.

A magyar tojás valószínűleg frissebb, mint az import

Mivel a magyar tojás jó eséllyel hamarabb jut el a boltba, nagy valószínűséggel frissebb, mint a külföldi termékek. Ismert, hogy a nem friss tojás sárgája hamarabb szétesik. Ettől még hűtőben a tojás sokáig eltartható, de idővel a sárgája kicsit megszikkad.

A receptek a tojás alatt általában az M-es méretűt értik, ha S-es, ún. jércetojást veszünk, akkor ajánlott az ételbe többet tenni.

Óvakodjunk a szalmonellától!

A tojásokat felhasználás előtt mindig mossuk meg, és mi magunk is mossunk kezet ételkészítés előtt, így csökkenthetjük a szalmonella okozta megbetegedések esélyét.

A szalmonellabaktériumok igen gyakoriak, és tünetmentes, egészségesnek tűnő élőlények (rovarok, hüllők, madarak, emlősök és az ember) bélrendszerében is előfordulhatnak. A kórokozó a fertőzött személy székletével vagy tojással kerül a külvilágba, de levágott állatok húsában is előfordulhat. Leggyakrabban a nyers vagy nem eléggé átsült tojás- és húsételek közvetítik. A kórokozó elszaporodásának pedig az kedvez, ha az ételt hosszabb ideig (2-3 óráig) környezeti vagy langyos hőmérsékleten tároljuk.

A szalmonella ellenszere az alapos sütés-főzés. Az ételt újrafelhasználáskor se csak melegítsük, hanem jól forrósítsuk át. A megmaradt ételt pedig minél hamarabb hűtsük le, és tegyük hűtőbe.

[origo]2011. 04. 19.